|
Nem mind magyar, ami annak látszik
Amennyiben egy áruval kapcsolatban olyan, a versenyt érdemben érintő kereskedelmi gyakorlat kerül közzétételre, ahol felmerül a termék eredetét nézve a valótlan tájékoztatás lehetősége, a Gazdasági Versenyhivatal eljárást indít a Fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény (Fttv.) alapján. A CBA franchise-rendszer tagja, a Hansa-Kontakt Kft. a 2010. április 1. és 10. között érvényes reklámkiadványban olyan termékeket is magyar termékként hirdetett, amelyek származási helye nem Magyarország. Így például:
Ezen felül a 2010. május 6. és 15. közötti időszakban érvényes reklámkiadványában az ERU Camping teavajat szintén magyar termékként hirdette, azonban a termék származási helye Szlovákia. Az Aldi Magyarország Élelmiszer Bt. "Magyar minőség" felirattal látja el nagy számú, a forgalmazásában lévő termékeket. A feliratot nemzeti színű háttér előtt kiemelten jeleníti meg az áruházi polccímkéken, televíziós reklámokban, reklámkiadványaiban, utcai plakátokon. Ezeken kívül internetes oldalain "Magyar minőség" menüpontot működtet, mely alatt 4-féle termékcsoporthoz (hűtött termékek, gyorsfagyasztott termékek, italok, egyéb termékek) tartozóan számos termék megjelenik. A "Magyar minőség" szlogennek a magyar nemzeti színekkel való együtt alkalmazása - valószínűsíthetően tévesen - azt a látszatot keltheti a fogyasztóban, hogy magyar terméket vásárol, annak ellenére, hogy egyes ilyen szlogennel hirdetett termékek ugyan Magyarországon nyerték el forgalomba hozatali végső formájukat, ám a termékek előállításához használt alapanyagok egyes esetekben valószínűsíthetően nem magyar eredetűek. Az Auchan Magyarország Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 2010. augusztus 6-ától 12-ig terjedő időszakban megjelenő reklámkiadványában "Auchan Hungarikum" szlogennel olyan termékek jelentek meg, amelyek nem tartoznak a közismert hungarikumok körébe. A szlogennek a magyar népi motívumokkal való együtt alkalmazása - valószínűsíthetően tévesen - azt a látszatot keltheti a fogyasztóban, hogy 100%-ban magyar terméket vásárol, azonban e termékeket valószínűsíthetően 100%-ban külföldi tulajdonban lévő vállalkozások állítják elő, és előállításukhoz használt alapanyagok egyes esetekben valószínűsíthetően nem magyar eredetűek. Az érintett termékekre példák az alábbiak:
A SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. a 2010. július 29-től augusztus 4-ig és a 2010. augusztus 12-től 18-ig terjedő időszakban a Spar, Interspar és Kaiser's üzlethálózatokat érintő országos reklámkiadványaiban úgy hirdetett meg "magyar termék"-ként termékeket, hogy azok származási helye nem Magyarország. Így például:
így a fogyasztók valószínűsíthetően tévesen juthattak arra a következtetésre, hogy magyar terméket vásárolnak. A vállalkozások a kereskedelmi kommunikációjuk révén valószínűsíthetően megvalósították az Fttv. 6. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt rendelkezéseket és ezzel valószínűsíthetően megsértették az Fttv. 3. §-ának (1) bekezdését. A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt a Gazdasági Versenyhivatal versenyfelügyeleti eljárást indít a fent említett vállalkozásokkal szemben. A GVH egyre több információval rendelkezik (panaszok, bejelentések, kutatások, piaci jelzések) arról, hogy a fogyasztók számára - elsősorban élelmiszer termékek vásárlásakor - fontos, hogy magyar termékeket vásároljanak. A vásárlók egyre gyakrabban mérlegelik az élelmiszerek alapanyagának eredetét. Gazdasági Versenyhivatal |
TELEPÜLÉSEK
|
A Gazdasági Versenyhivatal észlelte, hogy több áruházlánc kereskedelmi kommunikációjában úgy hirdetett meg "magyar termék"-ként fogyasztási cikkeket, hogy azok előállításához használt alapanyagok egyes esetekben valószínűsíthetően nem magyar eredetűek, illetve a származási hely több esetben nem Magyarország.
